A Bardigiano lóállomány minõségi fejlesztése érdekében a fajta tenyésztõi munkájának rendszerezése, amely magában foglalja a fajtával kapcsolatos tenyésztési és nyilvántartási feladatokat.

2. §. A Bardigiano ló fogalma:

A Bardigiano eredetérõl szóló elsõ értesülések 1864-bõl származnak, egy olyan "ló változat" történelmi forrásból merítõ leírásából, mely meglehetõsen homogén, és mely megtalálható a nyugat-emíliai Appenninektõl egészen Lunigianaig. Az állományt kiváló tulajdonságok jellemezték, mint erõs testfelépítés és teherbírás, könnyû fej, rövid fülek, dús sörény, robusztus és erõs lábak.
A fajta a nevét a Parma megyében található "Bardi" környékérõl kapta, ahonnan ered.
Az itáliai Törzskönyv megalkotásával meghatározták a fajta tipikus jellemzõit, figyelembe véve azt is, hogy milyen környezetben él a ló és milyen munkavégzés kapcsolódik hozzá.
A Bardigiano állomány Emilia, Liguria dombos-hegyes vidékein, illetve Toscana egyes területein honosodott meg, de más tartományokban is elterjedt; az állományt 3500 lóra becsülik, közülük 1300 a tenyészkanca.
A legtöbbször alkalmazott tartási forma a fél-szilaj tartás; a lovak az év számos hónapjában szabadon vannak a legelõn.
A Bardigiano rövidhátú lófajta, a természetére nézve kezes, igénytelen, teherbíró. A feje könnyû, az orrhát enyhén homorú, szemei nagyok, élénkek, kifejezõk, kívánatos, hogy takarja õket egy sûrû, lelógó homloksörény. Nyaka erõs, domború, sûrû sörénnyel fedett, a marja közepesen kiemelkedõ, háta széles, erõsen hangsúlyozott keresztmetszeti átmérõvel. A végtagok erõs csontozatúak, rövid csüddel, nagyon hosszú patákkal, tehát olyan állatra jellemzõek, mely nehéz talajon él. Szõre barnásvörös pej, a szabályos pejtõl a vöröses árnyalattal foltozott feketéig.

3. §. A Bardigiano lóállomány nyilvántartása:

A Bardigiano lóállományt a Bardigiano Lótenyésztõ Országos Egyesület (továbbiakban: Egyesület ) a jelen szabályzat 4. §-ban rögzített feltételek alapján a Bardigiano Lófajta Méneskönyvben (továbbiakban: Törzskönyvben) tartja nyílván.

A közhitelûség biztosítása érdekében valamennyi, a Törzskönyvbe szereplõ kancát a vonatkozó Törzskönyvezési Rendszabályzat szerinti törzskönyvi ellenõrzés alatt kell tartani. A törzskönyvi ellenõrzésbe vétel a tulajdonos ( használó, bérlõ ) kezdeménye-zésére történik.

Amennyiben a törzskönyvezõ szervezet nem az Egyesület, a törzskönyvi adatok gyûjtését és az Egyesület felé történõ adatszolgáltatást az Egyesület tagjainak kancáira a Közgyûlés felhatalmazása alapján az Egyesület központilag rendeli meg.

4. §. A Törzskönyv felépítése

4.1.

A Törzskönyv olyan eszköz, mely lehetõvé teszi a Bardigiano ló megõrzését és fejlõdését, valamint elõirányozza technikai szinten a szelekciós tevékenységet, ugyanakkor segíti ennek gazdasági hasznosságát.

4.2.

A Törzskönyvvel kapcsolatos teendõk ellátásáról az Egyesület gondoskodik.

4.3.

Az Egyesület Tenyésztõbizottsága tanulmányozza és meghatározza a fajta fejlesztésének kritériumait és irányait, valamint javaslatokat tesz a jelen Rendszabály esetleges módosításaira.
A Tenyésztõbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a fajta központi szervének az olaszországi Bardigiano Ló Tenyésztõinek Országos Szövetsége által létrehozott Törzskönyvének rendszabályát és a Központi Technikai Bizottság által hozott határozatokat és ajánlásokat.

4.4.

Az Egyesület feladatai:
a) a jelen Rendszabályban foglalt rendelkezések egységes végrehajtásának biztosítása;
b) a Törzskönyv mûködésével kapcsolatos feladatok ellátása;
c) tenyészállatok esetleges genetikai értékelése a külön Rendszabály rendelkezései szerint;
d) a Törzskönyvezett hím tenyészállatok listájának rendszeres közzététele.
e) ûrlapok és kérdõívek kitöltése és frissítése;
f) Törzskönyv hivatalos kivonatainak kiadása, a jelen Rendszabályban meghatározott módon.

4.5.

Szakértõi testület mûködését külön Szabályzat határozza meg, tagjai pedig az Egyesület által kinevezett szakemberek, akiknek a szakterülete a Törzskönyvbe bejegyzésre kerülõ egyedek, illetve a kiállításokra és versenyekre szánt példányok alaki értékelése.
A törzskönyvezéshez szükséges megtekintést egyetlen szakember végzi, a Tenyésztésibizottság elnöke, akit az Egyesület egy másik tagja szakértésével támogat ebben.

5.1.

A tenyészet Törzskönyvbe való felvételéhez a tenyésztõnek a kérelmét az Egyesülethez kell benyújtania közvetlenül, vagy egy másik tagon keresztül.
A fajtajellemzõkkel rendelkezõ egyedek végleges bejegyzésére a nyílt Törzskönyvbe csak nõstény állatok esetén van mód, amennyiben megfelelnek az alábbi követelményeknek:
a) a standardban meghatározott egyértelmû fajtajellemzõk;
b) legalább 30 hónapos kor;
c) legalább az értékelõ lapon meghatározott pontérték elérése.

5.2.

Minden megvizsgált egyed esetén a Tenyésztésibizottság értékelést készít, mely végleges és megfellebbezhetetlen.
Az arra elismerten érdemes egyedek törzskönyvezésre kerülnek és az elõírásoknak megfelelõ jelzést kapják. A Bizottság tagjai által aláírt iratok a Törzskönyv archívumában kerülnek megõrzésre.

5.3.

A Törzskönyv az alábbi részekbõl áll:
a) Csikók származási jegyzéke, melybe ideiglenes jelleggel kerülnek bejegyzésre azok a hím és nõstény egyedek harminc hónapos korukig, melyek a Törzskönyvbe vagy a tenyészkancák pótjegyzékébe bejegyzett szülõktõl származnak, a vonatkozó Technikai Elõírásokban meghatározott feltételekkel;
b) Csõdörök származási jegyzéke, melybe végleges jelleggel kerülnek bejegyzésre azok a hímek, melyek a Csikók származási jegyzékébõl kerülnek ki, és megfelelnek a vonatkozó Technikai Elõírásokban meghatározott követelményeknek;
c) Tenyészkancák származási jegyzéke, melybe végleges jelleggel kerülnek bejegyzésre azok a nõstények, melyek a Csikók származási jegyzékébõl kerülnek ki, és megfelelnek a vonatkozó Technikai Elõírásokban meghatározott követelményeknek;
d) Kancák pótjegyzéke, melybe azok a nõstények kerülnek bejegyzésre, melyek megfelelnek az elõírt alaki követelményeknek, de származásuk ismeretlen, vagy felmenõik száma alacsonyabb, mint az a) pontban meghatározott.

5.4.

Az egyedek megjelölése, az Egyesület által meghatározott módon, hidegen alkalmazott jellel történik, és az egyed azonosító számot kap elsõ életévében, a születés bejelentését követõen, melyet a tenyésztõnek a Egyesület felé kell megtennie, a csikó születésétõl számított 30 napon belül.
Az egyed megjelölése az állat nyakának baloldali felületén történik.
Az egyed végleges bejegyzésekor a Törzskönyvbe, meleg technikával készült megjelölést kap a bal combján, az Egyesület által levédett jelzéssel. (Felfüggesztve: az olaszországi Bardigiano Ló Tenyésztõinek Országos Szövetségével való egyeztetés miatt.)
Az egyed megjelölése teljesen szabályos, ha csak - az Egyesület által támogatott - mikrochip rendszerrel való azonosítással van ellátva.

5.5.

Csikók ideiglenes bejegyzése, csõdörök és kancák végleges bejegyzése céljából végzett vizsgálatokra általában évente egyszer hirdetnek idõpontot meghatározott helyen vagy egyes tenyészetekben.
A vizsgálat idõpontjáról és helyszínérõl az érdekelt tenyésztõket megfelelõ idõben értesíteni kell.

5.6.

A Törzskönyvbe felvett tenyészetekben csak a megfelelõ Jegyzékben szereplõ csõdörök használhatók.
Törlésre kerülnek a Törzskönyvbõl, a Tenyésztésibizottság véleményezése alapján azok a csõdörök és kancák, melyek nem adják át utódaiknak a fajta jellemzõit, vagy melyeken súlyos, örökletes jellegû illetve szaporodási rendellenességek és/vagy hibák mutatkoznak.

5.7.

A Törzskönyvigazolás csak az 5.3. alparagrafus b) és c) pontjában meghatározott jegyzékekbe véglegesen bejegyzett és tetoválással azonosított egyedek részére kerül kiállításra. Az 5.3. alparagrafus d) pontjában meghatározott Jegyzékbe bejegyzett kancák esetén "Bejegyzési igazolás" állítható ki. A 5.3. alparagrafus a) pontjában meghatározott Jegyzékbe ideiglenes jelleggel bejegyzett csikóknak "Születési és Származási Bizonyítvány" állítható ki.
A fenti dokumentumokat az Egyesület állítja ki.
Annak a tenyésztõnek, aki az iratok kiállítását kéri, kérelmet kell benyújtania . Egy adott egyed számára csak egy eredeti példány állítható ki. Amennyiben elveszik az irat, az érdekelt fél köteles megfelelõen bejelenteni az elveszést, miután kiállításra kerül egy újabb Igazolás, amelyre jól látható módon rápecsételik azt a feliratot, hogy "MÁSOLAT".

5.8.

A jelen Rendszabályban foglalt elõírások megszegése esetén, a tenyésztõ az alábbi intézkedésekkel sújtható:
a) meghatározott egyedek bejegyzésének törlése, amennyiben azonosításuk megtörtént;
b) megrovás;
c) a tenyészet felfüggesztése a Törzskönyvben határozatlan idõre;
d) a tenyészet törlése a Törzskönyvbõl;
e) büntetõjogi feljelentés a Hatóságoknál bizonyított csalás esetén.

6. §.A Törzskönyv ûrlapjai, nyomtatványai és jegyzékei

Annak érdekében, hogy a Törzskönyv mûködése megfeleljen az elektronikai rendszerekkel történõ adatfeldolgozás elvárásainak, meghatározásra kerültek az alapvetõ jegyzékek, nyomtatványok és ûrlapok, a 18. paragrafusban meghatározotton felül.
1. Nyomtatvány - születést bejelentõ lap
2. Nyomtatvány - csikó bejegyzése;
3. Nyomtatvány - Csõdörök származási jegyzéke ûrlap;
4. Nyomtatvány - Kancák származási jegyzéke ûrlap;
5. Nyomtatvány - eladás vagy elhullás bejelentése;
6. Nyomtatvány - alaki értékelés adatlap
Az 1. Nyomtatványt az Egyesülethez a születést követõ 10 napon belül kell eljuttatni; a nyomtatványon a tenyésztõnek fel kell tûntetni az egyed különös ismertetõjeleit, és minden részletében ki kell tölteni.
Az 5. Nyomtatványt törzskönyvezett egyedek tulajdonosainak kell kitölteni és eljuttatni az Egyesülethez legkésõbb 15 napon belül az állat eladásától vagy elhullásától számítva.

7. §.Tenyésztõk kötelezettségei - Törzskönyv finanszírozása

7.1.

Az a tenyésztõ, akinek a tenyészetét felvették a Törzskönyvbe, köteles:
a) megfelelõ állapotban tartani az állatait;
b) betartani a jelen Rendszabályban foglaltakat, valamint a Törzskönyv mûködésének egyéb rendelkezéseit;
c) hozzájárulni a Törzskönyv tevékenységeinek finanszírozásához;
d) alávetni tenyészetének kancáit a szaporulat ellenõrzésének azok teljes tenyészidõszaka alatt;
e) betartani a kiállításokon való részvételre vonatkozó illetve egyéb felhívásokat, utasításokat a Törzskönyv rendezvényit illetõen;
f) saját tenyészetének állapotáról tájékoztatást és felvilágosítást adni a Törzskönyv illetékes szerveinek.

7.2.

A Törzskönyv finanszírozása az alábbi módon történik:

központi székhelyen:
a) uniós, nemzeti, megyei ( tartományi / regió ) törvények alkalmazása révén kapott hozzájárulások, valamint más helyi szervek és közigazgatási intézmények támogatása;
b) tenyésztõk által közvetlenül befizetett tagdíj támogatások a Törzskönyv tevékenységeinek ellátásához;
c) Származási bizonyítvány kiállításához szükséges és más okmányok értékesítésébõl származó bevételek;
d) egyéb bevételek;

megyei( tartományi / regió ) székhelyen:
a) hozzájárulások az állattenyésztés tárgyában alkalmazott törvények alapján;
c) egyéb bevételek.

8.§. Általános rendelkezések

8.1.

Azok a jegyzékek, igazolások, nyomtatványok és egyéb iratok a Törzskönyvre vonatkozóan, melyeken szerepel az elõírt megkülönböztetõ jelzés és melyeket a Tenyésztésibizottság határoz meg, hivatalos okiratnak számítanak. Ha bárki eltulajdonítja, megmásítja, hamisítja az iratokat és a védett jelzéseket, vagy ha valaki jogosulatlanul használja õket, törvénysértést követ el.

8.2.

Azokat a technikai elõírásokat, melyek meghatározzák a származási követelményeket, a genetikai, alaki és funkcionális követelményeket, és melyek az egyedek Törzskönyvbe történõ bejegyzését szabályozzák, illetve bármely más elõírást, mely a szelekció végrehajtásához szükséges, a Tenyésztésibizottság adja ki.

9. §. Záró rendelkezések

A jelen Bardigiano Lófajta Tenyésztésének Szabályzatában és annak mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben az Egyesület alapszabálya, a ló Teljesítményvizsgálati Kódex, illetve a magyar Lovassport és Lótenyésztõ Szövetség Törzskönyvezési Utasítása szerint kell eljárni.

Mellékletek:

•  Törzskönyvezés rendszabálya
•  Bardigiano lófajta törzskönyve, Technikai elõírások
•  Bejegyzés követelményei
•  Alaki értékelés
•  Tenyésztési szabályzat
•  Ló teljesítményvizsgálati rend

BARDIGIANO LÓFAJTA TÖRZSKÖNYVE
TECHNIKAI ELÕÍRÁSOK

A SZELEKCIÓ CÉLJA

A Bardigiano fajtához tartozó lovak szelekciójának célja olyan egyedek kitenyésztése, melyek testalkata, termete, súlya megfelel a szelekció követelményeinek; erõs felépítésûek; gyorsan fejlõdõek; erõs idegzetûek; képesek jól felhasználni minden szokásos takarmányt és legelõt a táplálkozás során; alkalmasak a hátasló és könnyû igavonás céljaira történõ felhasználásra, illetve a lovas turizmusra.
Annak érdekében, hogy meghatározható legyen a fajta fejlesztésének iránya, kijelölésre kerültek a jellemzõ jegyek és a törzskönyvezéshez szükséges minimum követelmények.

HIBÁK, MELYEK ESETÉN KIZÁRT
A TÖRZSKÖNYVBE TÖRTÉNÕ FELVÉTEL

Sárgás, világos vörös és vörös szõrzet nagyon széles oldalsó csíkkal vagy túl kiterjedt fehér foltokkal. Zokni megengedett a sípcsont közepéig (nagy zokni), valamint megengedett a nem túl nagy kiterjedésû csillag. Egyszínû sörény, kosfejre emlékeztetõ profil, a fej túlságosan nagy a testfelépítéshez képest, hosszú és legörbülõ fülek, túlságosan görbe hát a nyereg helyén, szûk testátmérõ, hibás lábállás, túl vékony izületek, túl magas zokni, fejen található fehér foltok túl nagy kiterjedése.

BEJEGYZÉS KÖVETELMÉNYEI

Csikók származási jegyzéke

A csikók származási jegyzékébe minden hím és nõtény egyed bejegyzésre kerül, az alábbiak szerint:

NÕSTÉNYEK
a) a Törzskönyvbe felvett tenyészetekben születettek: a Csikók származási Jegyzékében vagy a Tenyészkancák származási jegyzékében vagy a Kancák pótjegyzékében regisztrált anyától és a csõdörök származási jegyzékébe való felvételhez szükséges követelményeknek megfelelõ apától származó csikók.

HÍMEK
a) a Törzskönyvbe felvett tenyészetekben születettek, az alábbiak szerint:
     - Tenyészkancák származási jegyzékében regisztrált anya és a Tenyészkancák származási jegyzékében         vagy a Kancák pótjegyzékében regisztrált nagymama;
     - Csõdörök származási jegyzékében regisztrált apa.

Csõdörök származási jegyzéke

A Csõdörök származási jegyzékébe azok a hímek kerülnek bejegyzésre, melyek a Csikók származási jegyzékébõl kerülnek ki, és melyek elérték a minimum 30 hónapos kort, legalább 80 pontos alaki értékelési eredményt értek el, és melyek a Tenyészkancák származási jegyzékében szereplõ olyan anyától születtek, mely az alaki értékelésnél legalább 75 pontot ért el.
Mindkét nõstény nagyszülõnek szerepelnie kell a Tenyészkancák származási jegyzékében vagy a Kancák pótjegyzékében, legalább 75 pontos értékeléssel, legalább "közepesen megfelelt" minõsítéssel.
A Törzskönyvbe bejegyzett minden csõdör esetén elõírás a vörösvérsejt elemzés elvégzése. Ezt a vizsgálatot az Egyesület által kijelölt intézmények végezhetik el, és az eredményt a Egyesület õrzi meg.

Tenyészkancák származási jegyzéke

A Tenyészkancák származási jegyzékébe a Csikók származási jegyzékébõl kikerülõ nõstények kerülnek felvételre, melyek elérték a legalább 30 hónapos kort.

Kancák pótjegyzéke

A Kancák pótjegyzékébe azok a nõstények kerülnek bejegyzésre, melyek elérték a legalább 30 hónapos kort, megfelelnek az elõírt alaki követelményeknek és nem ismert a vérvonaluk, illetve a felmenõik száma alacsonyabb, mint a Csikók származási jegyzékébe való felvételhez elõírt.

Alaki követelmények:
Minden nõsténynek, hogy bejegyzésre kerüljön a Tenyészkancák származási jegyzékébe vagy a Kancák pótjegyzékébe, az alaki értékelés során legalább "elégséges" értékelést kell kapnia.

Párosítás

Valamennyi a Méneskönyvben regisztrált kancáról február 15-ig párosítási tervet kell készíteni. A párosítási terv nem más, mint egy szándéknyilatkozat, melyben a kanca tulajdonosa közli a méneskönyv vezetõjével, hogy az elkövetkezõ fedeztetési idényben mely kancáit kívánja tenyésztésben tartani, és ezeket melyik ménnel kívánja fedeztetni. A szakszerû párosításhoz az Egyesület tenyésztõi bizottsága a kancatulajdonos (egyesületi tag ) kérésére szakmai segítséget nyújt.

A párosítási terv bejelentése úgy történik, hogy az Egyesület által év eleji létszámegyeztetésre megküldött adatlapra a kancatulajdonos (egyesületi tag) kancánként feljegyzi a fedeztetésre kiválasztott mén nevét, feljegyzi a fogyatékolt és az új kancákat, és az adatlapot az Egyesület tenyésztésvezetõjének visszaküldi.

Amennyiben a kancatulajdonos valamely kancáját nem az Egyesület által ajánlott vagy elfogadott (a katalógusban szereplõ) mének valamelyikével kívánja fedeztetni, a párosítást mint célpárosítást külön indoklással el kell fogadtatni az Egyesület tenyésztõi bizottságával.

Fedeztetés

A tavaszi idény február 1-jétõl június 30-ig, az õszi fedeztetési idény október 1-jétõl november 30-ig tart. A Bardigiano ló tenyésztésben a természetes fedeztetés mellett a friss és mélyhûtött spermás termékenyítés, valamint az embrióátültetés - ha egyébként a vonatkozó szabályok szerint történt - egyaránt elfogadott.

Mesterséges termékenyítés

Mesterséges termékenyítésre csak hivatalosan elismert mesterséges termékenyítõ állomás termelt, mesterséges termékenyítésre alkalmas minõsített mén termékenyítõ anyaga használható.

Mesterséges termékenyítést végzõ személynek rendelkeznie kell az illetékes törzskönyvezõ szervezettõl kiváltott Fedeztetési jegyzõkönyv nyomtatvánnyal, melybe köteles a termékenyítést a vonatkozó elõírásoknak (szabványnak) megfelelõen bejegyezni. Ugyancsak köteles a termékenyített kanca tulajdonosát a fedeztetési jeggyel ellátni.

A fedeztetés, ellés és a született csikó bejelentése, nyilvántartása

Csak az a csikó kerülhet a Bardigiano Lófajta Méneskönyvében regisztrálásra és Bardigiano ló ként történõ bélyegzésre, amely anyjának párosítását, fedeztetését és ellését pontosan, a megadott határidõre az Egyesület tenyésztésvezetõjének, illetve a törzskönyvezõ szervezetnek bejelentették.

A fedeztetéseket a fedeztetési idény zárásakor a párosítás alapján a törzskönyvezetõ szervezet képviselõje (megyei lótenyésztési felügyelõ) jelenti be az Egyesület tenyésztésvezetõjének. Amennyiben a fedeztetés a párosítástól eltérõ ménnel történt, azt a tenyésztõ köteles bejelenteni az illetékes megyei felügyelõnek, aki a bejelentést továbbítja az Egyesületnek.

A kanca ellését a tulajdonos a fedeztetési jeggyel együtt rendelkezésre bocsátott ellésbejelentõ nyomtatványon köteles bejelenteni a törzskönyvezõ szervezetnek. Az ellésbejelentõ lapon fel kell tüntetni a csikó születési dátumát, nemét, színét és jegyeit, tervezett nevét, valamint tartási helyét. Amennyiben a csikó adatai nem egyeznek az ellésbejelentõn feltüntetettekkel, a csikó nem kerülhet méneskönyvbe és nem kaphat Bardigiano ló fajtabélyegzést sem.

Az Egyesület tenyésztésvezetõje az ellésbejelentések sorrendjében elkészíti a csikónyilvántartást, melyet a területileg illetékes törzskönyvezõ szervezetnek a bélyegzés gyakorlati lebonyolítására minden év augusztus 1-jéig megküld.

Csikók választáskori azonosítása, leírása, bélyegzése

A csikók azonosítására és bélyegzésére a csikók az elsõ életévükben kerül sor. Azonosítás alapja a Csikók származási jegyzéke, amely szerint az illetékes törzskönyvezõ szervezet a csikót azonosítja, és fagyasztással az állat nyakának baloldalán a szabvány szerint tartósan megjelöli. A bélyegzés elõtt a származás hitelességét a vér biokémiai polimorfizmusán alapuló vizsgálattal (vércsoportvizsgálattal ) kell megerõsíteni. A vizsgálatot az erre kijelölt laboratórium végzi.

A Magyarországon születet Bardigiano csikók a H001-tõl kezdõdõ bélyegzést kapják folyamatosan. Az importból érkezõ csikók amelyek még nem lettek bélyegezve (vagy még nincs nyilvántartási számuk szintén e besorolásba kerülnek bele, de az import kancák és csõdörök az eredeti számukon kerülnek át az Egyesület Méneskönyvébe.

A Bardigiano csikók méneskönyvi elnevezése

A Bardigiano lovak használati nevét a tulajdonos (tenyésztõ) az ellésbejelentõ lapon terjeszti elõ. A névjavaslat végleges elfogadása a csikóbélyegzési jegyzõkönyv szerint történik. Célszerû, ha a csikó neve hangulatában egy latinos, olasz nevet kap utalva a fajta eredetére.

Ha valamilyen okból névváltoztatásra kerül sor, úgy a régi nevet zárójelben "e" jelzettel a hivatalos okmányokban fel kell tüntetni.

BARDIGIANO LÓTENYÉSZTÕ ORSZÁGOS EGYESÜLET
LÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI RENDJE

A Bardigiano lótenyésztõ állatszemlék alkalmával elvégzett küllemi bírálatnak a rangját bizonyos külsõségekkel is meg kell adni. Kötelezõ, hogy a zsûritagok rendesen felöltözve (férfiak nyakkendõvel és kalappal) bíráljanak. Ennek megfelelõen a fölvezetõktõl is rendes, tiszta öltözetet kell megkövetelni. A lovak rendesen, ápoltan kerüljenek a zsûri elé.

Fontos, hogy a ló kantárja is célnak megfelelõ legyen. A fölvezetõkantár lehetõleg orrszíj és mindenképpen szemzõ nélküli kantár legyen. Semmilyen díszítés vagy megjelölés nem lehet ami akadályozza a zsûrit abban, hogy a ló arcát, a fajtára jellemzõ élénk és kifejezõ szemét megfelelõen ne lássa.

A bírálat helye is tiszta legyen. A zsûri rendelkezésére kell, hogy álljon asztal.( Az un. magánbírálat kézbõl a ménes között kell lebonyolítani.)

Csak egészséges lovat szabad bírálatra fölvezetni. Nem bírálható a zsûri által a beteg vagy sánta ló, ezeket a bírálatból ki kell zárni.

A teljesítményvizsgálat rendjében megkülönböztetünk kötelezõ feladatokat és fakultatív elemeket.

Kötelezõ feladatok

A méneskönyvi felvételhez, az egyesületi nyilvántartásba vételhez, a tenyészállatkéntí elismeréshez szükségesek. Helyesebb ezért készségvizsgaként jelölni, és olyan feladatokat támasztani, amelyek teljesítése a Bardigiano fajtától elvárható.

Fakultatív elemek

A magasabb szintû (sport) kipróbálás részét képezik, növelik a a Bardigiano fajtájú lovak használati és forgalmi értékét, bõvebben jellemzik a fajtaspecifikus munkahasználati tulajdonságokat és közvetve utalnak a tenyészértékre is. A fakultatív elemek teljesítése hozzájárul a törzskönyvi magasabb pont osztályba soroláshoz.

Küllemi bírálat

A Bardigiano lótenyésztõ állatszemlék alkalmával elvégzett küllemi bírálatnak a rangját bizonyos külsõségekkel is meg kell adni. Kötelezõ, hogy a zsûritagok rendesen felöltözve (férfiak nyakkendõvel és kalappal) bíráljanak. Ennek megfelelõen a fölvezetõktõl is rendes, tiszta öltözetet kell megkövetelni. A lovak rendesen, ápoltan kerüljenek a zsûri elé.

Fontos, hogy a ló kantárja is célnak megfelelõ legyen. A fölvezetõkantár lehetõleg orrszíj és mindenképpen szemzõ nélküli kantár legyen. Semmilyen díszítés vagy megjelölés nem lehet ami akadályozza a zsûrit abban, hogy a ló arcát, a fajtára jellemzõ élénk és kifejezõ szemét megfelelõen ne lássa.

A bírálat helye is tiszta legyen. A zsûri rendelkezésére kell, hogy álljon asztal.( Az un. magánbírálat kézbõl a ménes között kell lebonyolítani.)

Csak egészséges lovat szabad bírálatra fölvezetni. Nem bírálható a zsûri által a beteg vagy sánta ló, ezeket a bírálatból ki kell zárni.

A küllemi bírálat megkezdésének a feltétele a tenyésztési szabályzatban meghatározott õsi sorokat felvonultató eredeti származási lapbemutatása és egy másolati példány bíráló bizottságnak történõ átadása.
A ló bírálathoz elengedhetetlen, hogy az állatot mozgásban is megnézze a zsûri. Ezért képezzünk ki szabványos fölvezetõ helyet, amely lehetõvé teszi, hogy a ló mozgását a zsûri elölrõl, oldalról és hátulról is megnézze. Az a helyes, ha a fölvezetés folyamán elõször lépésben, majd a másik kézen ügetésben bírálják a lovat.

Elõször a zsûri elé kell vezetni és szabályosan négy lábra állítani a lovat, hogy a zsûri tagjai minden oldalról megnézzék, majd a lábait felvetve a patákat is megszemlélik. A bal kézen felvezetett ló a mozgás elbírálásra elõször lépésben, majd a másik kézen ügetésben történik. A zsûri oldalnézetbõl vizsgálja a lendületességet és a tért nyerést, és elölrõl és hátulról vizsgálja a lábelõrevitel korrektségét. Ezután a lovat még egyszer meg kell nézni a felállítás helyén állva, és utána fejezi be a zsûri a munkát, amit írásban is rögzít.

( Ajánlott, hogy a lovat gyakorlott fölvezetõ vezesse a zsûri elé, különös tekintettel a mozgásban való fölvezetésre.)

A Bardigiano lófajta méneskönyvében az összpontszámon belül a küllemi pontokat önállóan is meg kell jeleníteni.

Nyereg alatt és / vagy kocsiban történõ bemutatás (indítási próba végzéssel)

A Bardigiano lófajtát sokirányú használhatóságra tenyésztjük, ezért nem irreális elvárás lovas alatt és a fogatban történõ vizsgáztatásuk.
A nyereg alatti készségvizsgát indokolja, hogy a Bardigiano lófajtát ma már lovaglásra is tenyésztik. A lovasnak nagyobb így a befolyása a lóra.
A fogatban történõ vizsgáztatás mellett szól, hogy a Bardigiani lófajta betanítása könnyebben megoldható, hiszen idõsebb, nagyobb súlyú lovasok is használni tudják õket. A fogatban tanított lovakkal esetleg speciális igásmunka is végezhetõ.

Tenyészszemle

A tenyészszemle a fajta tenyésztési programjának meghatározó eleme. Ezáltal válik lehetõvé, hogy az eddig zárt körben elbírált egyedek nyilvánosan is minõsítésre kerüljenek, egymással összehasonlíthatóak legyenek. A tenyészszemlék alapján megítélhetõ a fajta tenyésztésének színvonala az adott idõszakban, a különbözõ évek összehasonlításával pedig a tenyésztõi munka elõrehaladása vagy hanyatlása is lemérhetõ.

A tenyészszemléken az Egyesület közgyûlése által elfogadott bírók bírálnak.
Az Egyesület legnagyobb tenyésztési eseménye az Országos tenyészszemle, helyszínérõl és idõpontjáról az éves közgyûlés dönt. Évente két országos tenyészszemle rendezhetõ, finanszírozása az Egyesület költségvetésébõl, valamint pályázatokból és egyéb forrásokból központilag történik. Az országos tenyészszemlék kiírását az Egyesület valamennyi tagja részére a jelentkezési határidõ lejárta elõtt legalább egy hónappal meg kell küldeni.
Egy - Egy kisebb terület, régió állományának nyilvános bírálata, minõsítése a Regionális tenyészszemléken folyik. Célja, hogy a nagy távolság, szállítóeszköz hiány vagy anyagiak hiányában is az ország tenyésztõinek minél teljesebb állománya minõsítésre kerüljön.
A regionális tenyészszemlék rendszerének kialakulásával lehetõvé válik az országos rendezvény tehermentesítése, valamint az, hogy ott csak az állomány legjava kerüljön bemuttásra.
Regionális tenyészszemlét bármely tenyésztõ vagy szervezet kezdeményezhet, ha a szervezést, idõpont - egyeztetést és a költségeket vállalni tudja. Ahhoz, hogy egy helyi bírálat regionális tenyészszemle rangot kapjon, szükséges, hogy megyei vagy annál nagyobb területet öleljen fel a résztvevõk földrajzi elhelyezkedése szerint, továbbá, hogy a rendezvény fölött az Egyesület tenyésztõi bizottságának valamely tagja védnökséget vállaljon.

Sajátteljesítmény-vizsga

A jó minõségû ló tenyésztése feltételez valamilyen kipróbálást, és ezáltal valamilyen irányba történõ szelekciót. A Bardigiano lófajta sajátosságait figyelembe véve a kipróbálás egy versenyforma, amely a fajtában rejlõ pozitív tulajdonságokat tudja érvényre juttatni (keménység, szívósság, kitartás, lovagolhatóság, kezelhetõség), a fajta valós használatát szimulálja, mind amellett a vizsgáztatótól nem igényel túl magas szintû lovas tudást, valamelyest eltérõ a hagyományos lovasversenyektõl, de mégis látványos, érdekes, az eredmény egyszerûen és érthetõen kiértékelhetõ.

Az Egyesület a sajátteljesítmény vizsgának betudja a Magyar Lovassport Szövetség díjlovaglás, díjugratás, fogathajtás szakágaiban tartott országos bajnokságok kiírásaiban induló , remélhetõen növekvõ számú egyesületi nyilvántartásban lévõ Bardigiano lovak által elért eredményeket. Ezt indokolt a lovak teljesítményei , teljesítményvizsgái között nyilvántartani, majd a minõsítésüknél, a tenyésztõi munkánál figyelembe venni.